Megfigyelési zárlat elrendelése

Hírek

Tájékoztatom Nagyfüged község lakosságát, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya által meghozott határozat szerint Adács, Atkár, Boconád, Boldog, Csány, Detk, Erk, Hatvan, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Nagyfüged, Nagykökényes, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmária, Tarnazsadány, Vámosgyörk, Visznek és Zaránk települések közigazgatási megfigyelési zárlat került elrendelésre.

A megfigyelési zárlat területén elrendelt intézkedések:

1.) Valamennyi sertéstartó gazdaság egyedeit korcsoportonként nyilvántartásba kell venni. Az állattartónak a nyilvántartást naprakészen kell vezetnie, azt a hatósági állatorvos kérésére be kell mutatnia. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adott naptári napon tartott sertések darabszámát korcsoportonkénti bontásban, az állatmozgásra vonatkozó adatokat (elhullás, házi vágás, értékesítés stb.). Az állomány-nyilvántartást és az állatszállításokhoz kapcsolódó bizonyítványokat (sertésszállító levél, állatorvosi igazolás, állattartói nyilatkozat) legalább 3 évig meg kell őrizni. A fertőzötté nyilvánított területen található valamennyi sertéstelep/sertéstartó udvar felkeresésére haladéktalanul sor kerül, a sertésállományok korcsoportonkénti összeírása és az állattartók járványügyi tájékoztatása céljából.

2.) A szigorúan korlátozott területen minden választott (8 hét feletti) sertést egyedileg tartósan meg kell jelölni. A jelölést állami költségen kell végrehajtani.

3.) A gazdaságokban lévő összes sertést a szállásán (zártan) vagy más olyan helyen kell tartani, amely megakadályozza, hogy vaddisznókkal kapcsolatba kerülhessenek.

4.) A gazdaságban vaddisznók nem férhetnek hozzá olyan anyaghoz, amellyel az ott lévő sertések később érintkezhetnek.

5.) A sertéstartó épületek, illetve a gazdaság ki- és bejáratánál megfelelő fertőtlenítő (kerék-fertőtlenítő, kéz- és lábbeli fertőtlenítő), és ha szükséges, rovar- és rágcsálóirtó eszközt kell elhelyezni.

6.) A sertéstelepek személyforgalmát minimálisra kell csökkenteni.

7.) A gazdaságba olyan személy, aki érintkezésbe került vagy kerülhetett vaddisznókkal, nem vagy csak a megfelelő higiéniai óvintézkedések betartását követően (ruházat cseréje, kéz- és lábbeli fertőtlenítés) léphet be.

8.) Kislétszámú telepekre vonatkozó speciális járványvédelmi előírások:

o Nyilvántartást kell vezetni minden olyan személyről (állatorvos, inszeminátor, sertéságazati területi felelős, böllér rokon, ismerős stb.), akik a sertések közelébe mentek, velük érintkeztek/érintkezhettek.

o Csak az állatok tulajdonosa, gondozója járhat be rendszeresen az állatok tartására szolgáló gazdasági udvarba.

o Az állatok kezelésére erre elkülönített ruha és lábbeli használata kötelező.

o Jármű csak kerék- és járműfertőtlenítést követően hajthat be a gazdasági udvarba.

o Az állategészségügyi kezeléseket az állatorvosnak az állomány-nyilvántartásban is fel kell vezetnie.

o Állandóan vagy időszakosan karámban tartott állatok esetén biztosítani kell, hogy a házisertéseket az Országos Főállatorvos 2/2019. 2.3.3.4.9. pontjának megfelelően kettős kerítés válassza el a vadonélő állatoktól.

9.) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel kell körülvenni, vagy más a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője által elfogadott módon kell megakadályozni a házi sertések és a vaddisznók érintkezését. Az az állomány, amely a terület fertőzötté nyilvánítását követő 90 napon belül nem felel meg a telep zártságára vonatkozó előírásoknak, állami kártalanítás nélkül felszámolandó.

10.) Minden sertéstartónak írásos állategészségügyi-járványvédelmi ellátási szerződést kell kötnie egy szolgáltató állatorvossal. A szolgáltató állatorvos köteles tájékoztatni az állattartót az állategészségügyi, járványvédelmi előírások betartásának rendjéről. Fel kell hívnia a sertéstartó figyelmét a hiányosságokra, és javaslatot kell tenni ezek kijavítására. A tájékoztatást dokumentálni kell és minden érintettnek alá kell írnia.

11.) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül jelenteniük kell a szolgáltató állatorvosnak, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett, illetve ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre (továbbiakban KSP) gyanakszanak. ASP, KSP gyanúja esetén az állattartó közvetlenül értesítheti a HJK-t vagy a járási főállatorvost, valamint a Nébih zöld számán (+36/80/263-2444) keresztül telefonon is megteheti a bejelentést a megadott határidőn belül.

12.) Ha a szolgáltató állatorvos ASP vagy KSP gyanúját állapítja meg, akkor azt haladéktalanul köteles jelenteni a HJK részére.

13.) A gazdaságban minden, az ASP tüneteit mutató elhullott vagy megbetegedett sertés vizsgálatát el kell végezni. Amennyiben a sertés előzetes tünetek nélkül, hirtelen hullott el, vagy annak 40 oC feletti láza három napig tartó gyógykezelés alatt sem múlt el, vagy a lázas állat a gyógykezelés ellenére elhullott, akkor a szolgáltató állatorvos az ilyen egyed(ek)ből laboratóriumi vizsgálat céljára mintát vesz.

14.) Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó és – amennyiben tudomására jutott – a szolgáltató állatorvos köteles jelenteni a Járási Hivatalnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett. Ebben az esetben az illetékes járási főállatorvos vagy az általa kijelölt hatósági állatorvos a helyszínen klinikai és kórbonctani vizsgálatot végez. A gyanú kizárása esetén is mintát kell venni, ha hirtelen, előzetes tünetek nélküli elhullás fordult elő, vagy olyan egyed található az állományban, amely három napig tartó gyógykezelés után is lázas, vagy ha az állomány lázas egyedei között a gyógykezelés ellenére is történt elhullás.

15.) Tilos a gazdaságba bevinni kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.

16.) Mind a nagylétszámú, mind kislétszámú állományok esetében fokozott figyelmet kell fordítani az általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) előírások betartására, továbbá valamennyi sertéstartónak be kell tartania az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi követelményeket is.

17.) Minden tartónak tilos az 1069/2009/EK rendeletben, illetve a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendeletben foglalt, állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) sertésekkel való feletetése.

18.) A hullákat és egyéb állati eredetű melléktermékeket az 1069/2009/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kezelni és ártalmatlanítani minden sertéstartó udvarban/telepen. Figyelemmel a betegség behurcolásának fokozott kockázatára a fertőzött területen tartott kislétszámú sertéstelepek esetében az elhullott házi sertések testének bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megelőzése során keletkezett állati eredetű melléktermékként történő ártalmatlanításáról a megyei kormányhivatal gondoskodik.

19.) Sertéstartó telepre kizárólag azok a személyek léphetnek be, akiknek feltétlenül szükséges, de csak kéz- és lábbeli fertőtlenítés, átöltözés vagy egyszer használatos védőköpeny és védőlábbeli felvétele után. A sertéstartó épületbe (ólba) belépni csak a kizárólag az erre a célra használt ruhában és lábbeliben, vagy egyszer használatos védőköpeny és védőlábbeli felvétele után szabad.

20.) A gazdaságba nem szállítható sertés, kivéve, ha a járványügyi helyzetre tekintettel a járási hivatal engedélyezi. Sertéseket csak megbízható, a központi adatbázisban nyilvántartott helyről, szállítási dokumentumokkal együtt szabad vásárolni.

21.) Nagylétszámú telepet olyan kerítéssel kell körülvenni, amely alkalmas ember, kóbor állat vagy vadon élő állat behatolásának megakadályozására.

22.) Nagylétszámú állományok esetében kötelező, kislétszámú árutermelő állományoknak ajánlott olyan, az állategészségügyi hatóság által jóváhagyott járványvédelmi intézkedési terv, amely kiterjed a személyi higiéniára, illetve a takarítás és fertőtlenítés végrehajtására is.

Az illetékes járási hivatal minden sertéstelepen fokozottan ellenőrzi a járványvédelmi követelményeknek való megfelelést, különösen az élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartását. Az érintett sertésállományt állami kártalanítás nélkül fel kell számolni, ha bizonyítást nyer, hogy az élelmiszerhulladék (moslék) etetésre vonatkozó tilalmat szándékosan megszegték.

23.) A fertőzött területen sertések takarmányozására friss lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni tilos! A lekaszált füvet vagy termőföldről származó gabonát feletetés előtt 30 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.

24.) Mielőtt szalmát a sertések almozására használnak, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.

25.) A takarmányozáshoz felhasznált keveréktakarmányok, alapanyagok beszerzésének, a saját előállítású takarmány-alapanyagok betakarításának, a várakozási idő betartásának dokumentálása az állattartó feladata. Az alomanyag beszerzési, betakarítási idejének, a várakozási idő betartásának dokumentálása szintén az állattartó kötelezettsége. A nyilvántartást legalább 1 évig meg kell őrizni.

26.) A mezőgazdasági földterületekre csak a füllesztéssel ártalmatlanított trágya helyezhető ki. A trágyázásra használt eszközöket használat után azonnal mosni és fertőtleníteni kell.

27.) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást (házi vágás) az illetékes Járási Hivatalnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatorvos a járványügyi kockázat alapján dönt húsvizsgálat, illetve virológiai vizsgálat céljából történő mintaküldés előírásáról.

28.) A szállítmányokat a 87/2012. (VII. 27.) VM rendeletben előírt „Állatorvosi Bizonyítványnak” kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.

29.) A szállítási okmányra rá kell vezetni: az állat vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis miatt fertőzötté nyilvánított területről származik.

30.) Élő sertések az állattartó telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A járási főállatorvos az engedélyt az alábbiak szerint adja meg, függetlenül attól, hogy milyen kockázati területre és milyen célból – továbbtartásra vagy vágóhídra – kívánják kiszállítani a sertéseket.

31.) A fertőzött területről továbbtartásra vagy vágóhídra – közvetlen levágás céljából – történő szállítás esetén az engedély akkor adható meg, ha az országos főállatorvos 2/2019. számú határozatának 2.3.3.7.3. pontjában leírt vérvizsgálat kedvező eredményén túl az alábbi klinikai vizsgálatot a szállítást megelőzően legfeljebb 24 órán belül kedvező eredménnyel elvégezték. A telep valamennyi olyan alegységében (légterében) a hatósági állatorvosnak el kell végezni a sertések klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb sertések esetében e vizsgálatnak magában kell foglalnia a sertések egy részének hőmérőzését is. Legalább annyi sertést kell hőmérőzni, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi a láz kimutatását, ha az 10%-os gyakorisággal fordul elő ezen alegységekben. A szállítmányt a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.

32.) A fertőzött területről továbbtartás vagy azonnali vágás céljából való szállítás esetén a kedvező eredményű klinikai vizsgálaton felül virológiai (PCR) vizsgálat céljára – az elszállítást megelőző 7 napon belül – alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi sertésből, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását azon alegységek (légterek) mindegyikében, amelyekből szállítás történik. A vérvételezést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.

33.) További feltétel, hogy csak olyan sertések szállíthatóak el, amelyek vagy a telepen születtek, vagy legalább 30 napot ott tartózkodtak, valamint a telepre a szállítást megelőző 30 napon belül fertőzött területen található más állományból nem szállítottak be sertést. Az ilyen szállítmányokat hatósági állatorvosi igazolásnak is kísérnie kell, amelyben a hatósági állatorvos a fenti feltételek teljesülését igazolja. Továbbtartás céljából történő kiszállítás esetén a magyarországi rendeltetési helyen a fertőzött területről származó sertéseket legalább 40 napig karanténozni kell.

34.) A HJK – az OJK (Országos Járványvédelmi Központ) előzetes hozzájárulásával – a sertések kiszállításnak engedélyezésekor a 2014/709/EU bizottsági határozat 3. cikk (3) bekezdésében, illetve azonnali vágásra szánt állatok esetében a 3b. cikkben foglalt feltételek alapján is engedélyezheti a magyarországi rendeltetési helyre történő szállítást.

35.) A fertőzött területen tartott sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, illetve harmadik országba nem szállíthatóak. E szabály alól kivételt képez, ha sertéseket, vagy azok ondóját, embrióját vagy petesejtjét egy másik tagországnak a 2014/709/EU bizottsági határozat mellékletének II vagy III. részében felsorolt területére kívánják szállítani a HJK előzetes engedélyével és a fogadó tagország hozzájárulásával. A HJK az engedélyt az OJK hozzájárulása esetén és az alábbi feltételek szerint adja meg:

o élő sertések esetén, ha a 2.1.3.7.3. pontban foglaltakon túl a 2014/709/EU bizottsági határozat 3. cikk (4) bekezdésben foglalt kiegészítő feltételek is teljesülnek,

o ondó, embrió vagy petesejt esetén a 2014/709/EU bizottsági határozat 9. cikk (2) bekezdésben foglalt feltételek szerint

Amennyiben a sertéstartó a fentiekben előírt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező élelmiszerlánc-felügyeletért felelős hatóság bírságot szab ki, vagy egyéb intézkedést foganatosít.

Tisztelettel kérem tájékoztatásom tudomásul vételét és az abban foglaltak betartását!

Nagyfüged, 2019. december 13.

dr. Pető László
helyettes jegyző